A disznóvágás az egyik legrégebbi vidéki népszokásunk, amit a mai napig számos helyen továbbra is űznek. Elhanyagolhatóan keveset tudunk erről a hagyományunkról, pedig számos közkedvelt finomság van a disznótor során az asztalra kerülő húscsemegék között!
Mikor is van a disznótor időszaka?
A disznótorok kezdetének tradícionális időpontja november 30, nem véletlenül hívják viccesen sokan ezt a napot népiesen "disznóölő Szent András" napjának. A disznókat hagyományosan szeptember első napján fogták hízóba. Régen nagyon népszerűek voltak a téli esküvők - ennek egyik nagy oka, hogy egy tisztességes lakodalomba sok hús kell, vagyis sok hízott disznó, az pedig nyáron nincsen. Ráadásul télen sokkal jobban elálltak a húsok. Így téli-farsangi időszak lett a lakomák és esküvők fő ideje, és persze a disznótoroké is.
A disznótor összehozta a falut és a családokat
A falusi népszokások közül - talán az esküvőket leszámítva - ez volt az egyik legtöbb ember kívánó, legtöbb embert megmozgató esemény. A nagyobb családok eleve úgy tervezték meg a disznóöléseket, hogy hol egyiküknél, hogy a másikuknál legyen tor. Így tudtak segíteni egymásnak a disznóvágásban és a hurka, kolbász töltésében, valamint mindig volt otthon hús vagy a vágásból, vagy pedig a kóstolóból.
Disznóvágási babonák
A disznótornak nincs sok babonája, de ami akad, az is a hús megromlása körül forog. Ami érthető is, hiszen a hónapokig nevelt, etetett és takarított állat húsa nagyon értékes volt, a disznóvágás egyetlen határozott célja és eredménye a hús. Ha az megromlik, minden oda. A hagyomány szerint a lehető legtilosabb disznót leölni újholdkor, mert akkor megférgesedik a húsa, valamint kedden, pénteken és vasárnap is kerülendő volt a vágás, mert a babona szerint megromlik a hús.
A vágás menete
A disznóvágást a mai napig hajnalban kezdik, csak úgy, mint régen. És ami még szintén nem változott, hogy a segítőket először pálinkával kínálják. Az állatot mindig a legügyesebb, leggyakorlottabb férfi szúrta le a családban - ahol pedig nem akadt vállalkozó, ott bizony böllért hívtak. Miután leszúrták a disznót megperzselték, a szőrét pedig lekapargatták, majd nekiláttak a disznó bontásának.
Mi minden készült-fogyott egy disznótorban?
Ha eltekintünk a nulladik fogásként felszolgált pálinkától, akkor a disznótor "előétele" a hagyományosan a pogácsa volt. Az első, már a disznóból készült étel a hagymás-sült vér volt, ami a disznóvágást végzők elé került. A hagyományos disznótori vacsora első fogása a húsleves volt, majd töltött káposzta, sült hurka, kolbász és pecsenye került az asztalra, és végül rétesek, fánkok következtek desszertnek. A disznóból hurka, kolbász, disznósajt készült, valamint töpörtyű is. A vágás másnapján olvasztották le a zsírt, és kezdték előkészíteni a sonkát, szalonnát a füstöléshez. Az evésre alkalmatlan maradék zsírból pedig szappan készült.
Vas Zsolt, a SPAR hússzakértőjének tanácsa
A disznótor ideje nem csak a nagy lakomákhoz köthető. Novembertől február végéig az idő hidegebb, ami biztonságosabbá teszi a sertés bontását. Nem kell félni a hús romlásától, mert a felbontott húsok állás közben jól kiszellőzhetnek. Érdemes segítségről is gondoskodni, amikor kiválasztjuk a disznótor napját, hasznos, ha van hentes vagy böllér a közelben.