A szemét, a hulladék az, amivel legkevésbé szeret foglalkozni az ember. A szeméttől általában megpróbálunk minél gyorsabban és hatékonyabban megszabadulni, és kidobni azt, ami nem kell. Jó esetben a megfelelő gyűjtőhelyekre kerül a hulladék, de sajnos az illegális szemétégetésre is van számos példa, ilyenkor az égés során a levegőbe kerülő káros anyagok okoznak komoly környezeti és egészségügyi problémát.

A szeméttől való megszabadulásnak egy fokkal tudatosabb megoldása, ha újrahasznosítás céljából szelektáljuk a hulladékokat. Azt a korábbi írásunkból is megtudhattuk, hogy számos újrahasznosított hulladékból készült tárgy vesz körbe minket a hétköznapokban. De az bizonyára sokakat meglep, hogy a műanyag szemétből akár étel is lehet. Persze nem pont úgy, ahogy azt elsőre gondolná az ember.

A világ első „szemétkávézója” Indiában nyílt meg, ahol műanyag hulladékért cserébe ételt adnak a vendégeknek, rászorulóknak. Ez a kezdeményezés tökéletesen rávilágít arra, hogy egy alapvetően káros, ártalmas dolgot miként lehet a köz és a környezet hasznára fordítani, és hogy egy kis odafigyeléssel, összefogással mennyit tehetünk magunkért és a környezetért egyaránt.

India 1,4 milliárdos lakosságának a fele szegénységben él, sokuknak családjuk élelmezése és eltartása is nagy nehézséget jelenthet. A Global Hunger Index 2018-as felmérésében az indiai éhezés már a „súlyos” besorolás alá esett.

Ezzel együtt az országban még a műanyaghulladék is hatalmas gondot jelent: naponta 26 000 tonna plasztik szemét termelődik. A két probléma megoldására született a már említett megoldás, ami a gyakorlatban a következőképpen működik: az úgynevezett "szemétkávézóban" - amelyet egy átalakított buszmegállóban állítanak fel -, 1 kg műanyag szemétért cserébe egy teljes étkezést lehet kapni, míg fél kilóért cserébe reggeli jár.

Az összegyűlt szemetet egy újrahasznosító üzembe szállítják, ahol műanyag granulátumot készítenek belőle, amelyet például az útburkolatokban használnak fel. Az országban már több mint 35 000 km ilyen műanyagút van, főleg a vidéki térségekben. Ez a fajta burkolat azért népszerű, mert a rugalmas útfelszín alkalmazkodik a magas nappali hőmérséklethez.

Már a világ minden táján kezdik felismerni az emberek, hogy az egyszer használatos műanyag termékeket ki kell tiltani mindenhonnan. A legjobb az lenne, ha nem használnánk ilyen anyagot, és soha nem is használtunk volna, de ha használunk, akkor megpróbálunk találni valami kevésbé káros alternatívát rá.

A cigaretta esetében is ugyanez a helyzet: a dohányzás kétségtelenül káros az egészségre és a használata során keletkező csikk felesleges szemét, amit nem lehet újrahasznosítani sem. A természetben eldobott cigarettacsikk nagyon lassan bomlik le és káros vegyületeket tartalmaz, így kárt tehet többek között a földben és vizeinkben is, az égése során keletkező füst pedig szennyezi a levegőt és ártalmas az egészségre.

Sokan nem tudják, de az égés és az égés során keletkező füst az, ami a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért elsősorban felelős. Ezért a cigarettafüst megszűntetése legalább olyan fontos, mint a többi légszennyezést okozó egyéb tényező kiiktatása (szmog, autók kipufogója, fűtés során levegőbe kerülő káros anyagok) amelyek jelen vannak a mindennapjainkban. A cigaretta égése közben keletkező füst is tele van vegyi anyagokkal, melyekből 93-ról már megállapította az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA), hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Épp ezért a legjobb az, ha egyáltalán nem dohányzunk, így óvhatjuk legjobban a saját és szeretteink egészségét. Ha már dohányzunk, akkor pedig törekedni kell a mihamarabbi leszokásra, hiszen ezzel csökken a dohányzáshoz köthető megbetegedések kockázata. A leszokás nem könnyű, így aki elhatározta magát, azt mindenben támogatni kell. Viszont vannak olyanok, akik az ismert egészségügyi kockázatok ellenére sem teszik le a cigarettát. Nekik lehetőségük van arra, hogy a cigarettához képest kevésbé káros alternatívát válasszanak, amelyek égés nélkül működnek, így füst sem keletkezik.

A tudomány és a technika fejlődésének köszönhetően ugyanis napjainkban már léteznek különböző füstmentes technológiák. Ezek sem kockázatmentesek, hisz tartalmaznak például nikotint, ami erősen addiktív hatású és többek között megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást is, illetve ezen technológiák hosszú távú hatása sem ismert jelenleg. Azonban ezen alternatív technológiák használata esetén a kutatások szerint a káros és potenciálisan káros anyagok közül lényegesen kevesebb szabadul fel, mint cigarettázás során. A környezetre gyakorolt káros hatásuk is kisebb lehet, mivel bizonyos technológiák használata során egyáltalán nem keletkezik csikk, másrészről pedig némelyik olyan anyagból és olyan eljárással készül, amely kevésbé terheli a környezetet, de számos elektronikus eszköz újrahasznosítására is lehetőség van már.

A füstmentes kategóriába tartozik például a nikotinsóval működő technológia, a nikotintartalmú folyadék elektronikus hevítésén alapuló e-cigi, vagy a dohányhevítéses technológia. Mindhárom technológiában közös, hogy használatuk során nincs égés, ezért füst sem keletkezik, de az adott technológiától függően dohány-, illetve nikotinpára szabadul fel.

Napjainkban a fogyasztók hozzáállása megváltozott a műanyagokkal kapcsolatban: egyre kevesebben használnak eldobható, vagy egyszer használatos szatyrot a mindennapok során és térnek át a papírzacskóra vagy a tartós használatra tervezett textil táskára.

A dohányzás a műanyaghulladékhoz hasonló globális probléma, amely így vagy úgy, de mindenkit érint. A műanyag használatának mellőzésével és az újrahasznosítással tehetünk azért, hogy óvjuk a környezetünket. A dohányzás okozta ártalmakat úgy lehet a leghatékonyabban csökkenteni, ha egyáltalán nem fogyasztunk dohány- és nikotintartalmú termékeket, azaz a leghatékonyabb továbbra is az, ha nem szokunk rá a dohányzásra, illetve rászokás esetén minél hamarabb leszokunk róla..