Miért és hogyan alakulnak ki a szemétszigetek?

Ennek a problémának az okozója nem más, mint maga az ember. Érdemes persze megemlíteni, hogy sok országban eleve nincs biztosítva a hulladékelszállítási vagy -újrahasznosítási rendszer, ezért gyakran sajnos a folyókba, tengerekbe vagy óceánokba öntik tonna számra a szemetet, vagy elássák a föld alá.

Évente átlagosan több mint 6 millió tonna hulladék kerül a vizekbe, ami teljesen tönkreteszi a helyi ökoszisztémát is. Dél-Amerika egyes országaiban ma már hulladékfolyók alakulnak ki. Hasonló állapotok uralkodnak Afrika és Ázsia határán is, ahol a szennyvízzel együtt engedik bele a hulladékot a Vörös-tengerbe.

Az egyik legnagyobb problémát a műanyaghulladék és annak a természetben történő lebomlása okozza. A természet körforgásának köszönhetően, a műanyag nem csak a vizet szennyezi, hiszen a Nap ultraibolya sugárzásának hatására a műanyag széttöredezik, ezt a vízben élő élőlények fogyasztják el. Ezeket a halakat később kifogják, mi pedig megesszük őket, a mikroműanyag ezzel a mi szervezetünkbe is bejut. Mint ahogy az autóktól zsúfolt belvárosban veszünk egy nagy levegőt, és ezáltal láthatatlan és megfoghatatlan ártalomnak tesszük ki magunkat, hisz a levegőben lévő ezernyi káros anyag bejut a tüdőnkbe és a szervezetünkbe. Ebben a levegőben vannak az autók kipufogó füstjén túl például azok a káros anyagok is, amelyek a cigaretta égése során keletkező füsttel kerülnek be a levegőbe.

Ami a levegőnek az ezernyi káros vegyi anyag, amely autók kipufogóin, gyárak kéményein, erdőtüzek által, szemétégetés alkalmával és dohányzáskor keletkező füsttel a légkörbe jut, az a víznek a hajók üzemanyaga, emberek által termelt hulladék és az említett mikroműanyag. Egyes elemzések szerint 2050-re több műanyag lesz az óceánokban, mint hal. Tehát egy gyökeresen új nézőpontra volt szükség az óceánok megtisztításához Az Ocean Cleanup csapata 2016 nyarán az Északi tengeren adta át az első óceántisztító berendezésének prototípusát. Ez egy 100 méter hosszú zátony, aminek a célja, hogy a vízben lévő hulladékot összegyűjtse.

Ennél talán egy fokkal jelentősebb technikai vívmány, amiről még 2016-ban írtak, hogy létezik olyan baktérium, ami szinte szó szerint megeszi a műanyagot. Ezt követően 2018-ban véletlenül ugyan, de tudósok megalkottak egy olyan „mutáns” enzimet, ami néhány nap után elkezdi lebontani a műanyagot. Ez hatalmas áttörést jelent, ami megoldhatja az egyre csak halmozódó műanyaghulladékok okozta problémákat.

Mivel a levegőből egyelőre nem tudjuk kivenni a már légkörbe jutott káros anyagokat, ezért fontos, hogy megelőző intézkedéseket tegyünk. Ilyen például a hulladékégetés tiltása, ami az égés során keletkező káros anyagok miatt ártalmas a környezetre és ránk nézve egyaránt. Az elektromos autók elterjedése is ezt a folyamatot segíti, ahogy a napenergia felhasználásáról szóló cikkek is arra világítanak rá, hogy különböző fosszilis anyagok égetése helyett másként, sokkal környezettudatosabban is hozzá lehetne jutni az egész országot ellátó energiamennyiséghez. A felesleges papírhulladék halmozását kiváltó elektronikus jegyek, bérletek is apró, de hatékony lépések az ártalomcsökkentés irányába. Ahogy a plasztik flakonok, zacskók használatának mellőzésére figyelmeztető mozgalmak is.

Hasonlóképpen járhatunk el a dohányzás esetében is; persze a legtöbbet azzal tehetjük önmagunk és környezetünk érdekében, ha egyáltalán nem dohányzunk, ha pedig már dohányzunk, minél előbb letesszük a cigarettát. A leszokással ugyanis egyértelműen és az idővel arányosan csökken a cigarettázáshoz köthető megbetegedések kockázata. Azon felnőtt dohányzók számára azonban, akik valamilyen okból mégsem szoknak le, ma már rendelkezésre állnak olyan füstmentes technológiák, amelyek égés nélkül működnek. Sokan tévesen azt hiszik, hogy a nikotin a felelős a dohányzáshoz köthető megbetegedésekért – habár a nikotin függőséget okozó anyag és fogyasztása többek között fejfájással járhat –, a tudomány mai állása szerint elsősorban az égés, és az égés során keletkező füst az elsődleges okozója ezeknek a betegségeknek. A cigarettafüstben több ezer vegyi anyag található, amelyek közül 93-ról megállapította az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA), hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Ha égés nélkül működő füstmentes technológiát használunk, akkor a cigarettához képest kevesebb ártalomnak tehetjük ki magunkat és a környezetünket is. A füst ugyanis nem csak a dohányosokra, hanem közvetlen környezetükre is káros, tehát szinte mindenkit érintenek a cigarettafüst okozta ártalmaknak – a Földön jelenleg több mint 1 milliárdan, hazánkban pedig minden ötödik ember dohányzik. A füstmentes technológiák esetében is fontos a pontos és hiteles forrásból történő tájékozódás az ártalomcsökkentés lehetőségeiről.

Hogy a műanyagok okozta környezetkárosítást hogyan csökkenti a 2 éve megalkotott „műanyagevő enzim” még nem tudjuk, hiszen nagyon az út elején járunk. Csak bízhatunk benne, hogy segítségével néhány évtizeden belül megoldódik a műanyaghulladék problémája. Azt viszont biztosan tudjuk, hogy a dohányzás okozta ártalmak csökkentése érdekében továbbra is az a legjobb, ha tartózkodunk a dohány- és nikotin tartalmú termékek fogyasztásától, vagyis ha egyáltalán nem dohányzunk.