Nem csak a Földön okoz problémát a szemetelés. Becslések szerint a Föld körül több millió darab mesterséges objektum kering, átlagosan 28 000 km/h sebességgel. Az űrszemétnek nevezett "törmelékfelhőt" javarészt működésképtelen régi műholdak és hordozórakéta-fokozatainak maradványai alkotják, melyek folyamatos fenyegetést jelentenek nem csupán az aktív meteorológiai-, telekommunikációs-, és katonai műholdakra, valamint az űrállomásokra, hanem a Földön élőkre is. Igaz, annak esélye most még csekély, hogy épp lakott területen érjenek földet a légkörbe kerülő darabok. Ennél sokkal nagyobb veszélyt jelent a Földön élőkre a klímaváltozás okozta felmelegedés, az ivóvizek szennyezettsége, az óceánokon úszó szemét-szigetek, a légszennyezettség, vagy a dohányzás során felszabaduló káros anyagok.
Nemzetközi kutatások szerint jelenleg több mint 1 milliárdan dohányoznak, de a dohányfüst a környezetükben élőkre is káros hatással van, így szinte mindenki érintett, mivel a tudomány mai állása szerint az égés során keletkező füstben lévő káros anyagok a dohányzással kapcsolatos megbetegedések elsődleges okai.
Bár az űrszemét már közel 60 éve halmozódik, körülbelül azóta, hogy 1957-ben a Szovjetunió fellőtte a Szputnyikot, de az elmúlt évtizedben nőtt meg számottevően a mennyisége. A helyzetet rontották a műhold-megsemmisítő eszközök, melyek bevetése tovább növelte ezeknek az objektumoknak a mennyiségét. A US Space Surveillance Network adatai azt mutatják ki, hogy körülbelül félmillió darab 10 cm alatti, és több mint 21 ezer darab 10 cm-nél nagyobb objektum kering jelenleg a Föld körül, a műholdak tömege pedig elérheti akár a 10 tonnát is.
Az "űrszemét" jelentős hányada valójában nem szemét, hanem hulladék, vagyis újrahasznosítható lenne, azonban még nem áll rendelkezésre az a technológia, amellyel költséghatékonyan össze lehetne gyűjteni ezeket. Pedig a törmelékfelhő vészjóslóan növekszik, keletkezésének folyamata pedig öngerjesztővé vált, mivel az űrben száguldozó tárgyak ütközéséből újabb törmelékek keletkeznek, jelentős ártalmaknak és kockázatoknak kitéve ezzel az űrben keringő aktív műholdakat és az asztronautákat.
Az űrkutatás talán legbefolyásosabb mai alakja Elon Musk, aki a SpaceX vállalat alapítója. Az ő termékei nem zuhannak vissza a Földre, illetve nem maradnak fent az űrben magatehetetlenül sodródva. Musk ugyanis egy olyan technológián dolgozik, amely megoldást kínál az űrszemét kérdésére azáltal, hogy amit kilő az űrbe, az épségben vissza is tér, így újra felhasználható egy következő kilövés alkalmával. Ezzel a megoldással csökken a szemét mennyisége az űrben és a Földön is.
Az ártalmak azonban nem csak az űrt érintik, a problémák a Földön is megtalálhatók. Ami a végtelen űrben a félmillió pár centi nagyságú szemét, törmelék, az a levegőben ezernyi vegyi anyag, melyek közül több is káros hatással lehet az emberi a szervezetre és az élővilágra. Úgy, mint például a cigaretta égése során keletkező füst, melyben több mint hétezer vegyi anyag keletkezik, amelyek jó része bejut a szervezetünkbe.
A levegőbe kifújt cigaretta füstöt nehéz lenne utólag összeszedni, ahogy az űrszemét utólagos összegyűjtése is még várat magára, viszont született már egy innovatív megoldás, hogy legalább a nagyobb méretű/tömegű űrtörmelék jelentette veszélyeket elhárítsák.
A troposzféra – amely a földi élettér része – megóvásához azonban nem kell űrtechnológia, mi magunk is tehetünk azért, hogy mennyi káros anyagnak tesszük ki magunkat, illetve a környezetünket. A kipufogógázzal, a grillezés, a gumiégetés, vagy a már említett cigaretta égése során felszabaduló füsttel a levegőbe kerülő vegyi anyagok globális problémát jelentenek, melyek mindenkire hatással vannak, azonban ezek ellen tehetünk. A SpaceX jó példája lehet annak, hogy a megoldás a tudatosabb hozzáállás, akár a dohányzás terén is. A legjobb persze a dohányzás kapcsán az lenne, ha eleve rá sem szoknának az emberek a dohányzásra, illetve ha ez megtörtént, akkor mihamarabb leszoknának. A leszokással ugyanis egyértelműen csökken a dohányzáshoz kapcsolódó megbetegedések valószínűsége, illetve a passzív dohányzás ártalmai is kiküszöbölhetők. Azonban ha valamilyen okból mégsem szoknak le, akkor érdemes tájékozódni a különböző füstmentes technológiákról. Napjainkban ugyanis nemcsak az autó-, vagy űriparban, hanem a dohányiparban is zajlik egy technológiai forradalom, így ma már számos ártalomcsökkentett technológia közül választhatnak azok a felnőtt dohányosok, akik minden figyelmeztetés ellenére sem teszik le a cigarettát.
Ilyen például a nikotinsóval működő technológia, a nikotintartalmú folyadék elektromos hevítésén alapuló e-cigaretta, vagy a dohány-hevítéses technológia. Mindhárom technológiában közös, hogy használatuk során nincs égés, ezért füst sem keletkezik, de az adott technológiától függően dohány-, illetve nikotinpára szabadul fel.
Ugyanakkor azzal is érdemes tisztában lenni, hogy az említett technológiák sem kockázatmentesek, hiszen tartalmaznak nikotint, ami függőséget okoz, és például megemeli a szívfrekvenciát, valamint a vérnyomást. Továbbá a felsorolt füstmentes technológiák használatának hosszútávú hatása egyelőre nem ismert. A dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentés leghatékonyabb módja továbbra is az, ha el sem kezdjük, illetve teljesen abbahagyjuk a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztását.
Az űrszemét gyűjtésére több ötlet született már, mint például a szigonyozás, söprés, lasszózás, melyek mind azt a célt szolgálnák, hogy a törmeléket az atmoszféra felé tereljék. A szakértők szerint nagy anyagi haszonnal jár, ha az űrhajózást biztonságosabbá teszik, viszont arra is figyelmeztetnek, hogy ez még nem megoldás a kisebb méretű hulladék darabok begyűjtésére. A technológia már a gasztronómia, a közlekedés, a hulladékfeldolgozás, sőt, még a dohányzás terén is adott, hogy csökkentsük a ránk és környezetünkre ható ártalmakat, így az emberiségnek ideje lenne ráeszmélnie, hogy nem csak a Földünket tesszük tönkre hamarosan, ha nem kapcsolunk ártalomcsökkentő üzemmódba, hanem a Föld körüli atmoszférát is a rengeteg műhold, rakéta kilövésével, amivel szintén nagy mennyiségű szemetet termelünk.
