A mezőgazdaságnak jelentős szerep jut az éghajlatváltozásban, illetve az éghajlatváltozás is hatással van a mezőgazdaságra.
Ahogy a Föld lakossága növekszik, úgy növekednek a fogyasztói igények. Amíg az élelmiszer eljut a fogyasztóhoz, egy kifejezetten hosszú folyamaton megy végig, mely során üvegházhatású gázok szabadulnak fel. Ezen gázok, mint például a szén-dioxid vagy a metán, nagymértékben szennyezik a környezetet. A globális piac, a globális kereslet, illetve az erőforrások iránti növekvő verseny legalább annyira hatással vannak a mezőgazdaságra, mint a felsorolt üvegházhatású gázok, így mindenképp tennünk kell valamit a folyamat megfékezése érdekében.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének becslése szerint az állattenyésztés felelős az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gáz-kibocsátás 14,5 %-ért. A szén-dioxid kibocsátás a szarvasmarha ágazatot tekintve 65 százalékot tesz ki. Az állattenyésztéshez köthető kibocsátásnak a 44%-a metán formájában történik, mely a haszonállatok emésztéséből, a trágyakezelésből és a talajművelésből tevődik össze. Mindezek pedig jelentősen szennyezik a környezetet.
Mindemellett gondoljunk csak arra, hogy az európai élelmiszereknek nagy a globális piaca, hiszen a világ különböző pontjain is eladják, illetve fogyasztják a kontinensen termelt élelmiszereket. Így az egészségünk és környezetünk megóvása érdekében közös célunk, hogy olyan élelmiszer kerüljön a fogyasztóhoz, mely nem tartalmaz káros anyagokat. Arról nem is beszélve, hogy a kezelés folyamatának különböző fázisaiban felszabaduló üvegházhatású gázok, így a metán is nagymértékben hozzájárul a klímaváltozáshoz.
A klímaváltozás megfékezése sokakat érintő globális kihívás, mely ellen közösen kell fellépnünk. Ehhez hasonlóan globális kihívásokkal járó jelenség a dohányzás is, hiszen a Földön jelenleg több mint 1,1 milliárdan, hazánkban pedig több mint 2 millióan dohányoznak.
A dohányzás során keletkező cigarettacsikk és a füst pedig jelentős környezetkárosító hatással bír, gondoljunk csak arra, hogy az eldobott cigarettacsikk nem tud lebomlani, ezért kifejezetten károsítja a környezetet, ahogy az égés során keletkező füst is, hiszen az a levegőbe kerül, melyet belélegzünk. A dohányzás nemcsak a dohányzóra, de a közvetlen környezetére is hatással van, és ma már tudjuk, hogy a dohányzás számos betegség kialakulásáért felel. Sokan a nikotint tartják felelősnek a dohányzáshoz köthető megbetegedések kialakulásáért, de a tudomány mai állása szerint az égés során keletkező füst és kátrány felelős elsősorban a dohányzással kapcsolatos megbetegedésekért.
A cigaretta égése során keletkező füst több mint 7000 vegyi anyagot tartalmaz, amelyek közül 93-ról állapította meg az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer– és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala, az FDA, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.
Az egészségügyi és a környezeti ártalmak csökkentése érdekében úgy tehetjük a legtöbbet, ha felhagyunk káros szokásainkkal, így a dohányzással is. A dohányzást illetően a legjobb az, ha el sem kezdjük. Ha pedig már dohányzunk, törekedjünk a minél előbbi leszokásra, hiszen hosszú távon csak a nikotin- és dohány tartalmú termékek végleges elhagyásával csökkenthetőek 100%-ban a dohányzás ártalmai. Ezért aki elhatározza, hogy leszokik, azt minden lehetséges módon támogatni kell, hiszen ennél nincs hatásosabb módja az ártalomcsökkentésnek. De a dohányosok jelentős része az ismert egészségügyi kockázatok ellenére sem teszi le a cigarettát. Nekik javasolt tájékozódni a füstmentes technológiákról, melyek égés és füst hiányában alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járnak, mint a hagyományos dohánytermékek.
Az égés nélküli technológiák előrelépést jelentenek az ártalomcsökkentés útján a hagyományos cigarettákhoz képest azon felnőtt dohányzók számára, akik valamiért nem szoknak le, hiszen ma már léteznek olyan égés nélkül működő füstmentes alternatívák, amelyek a cigarettánál akár 70-95%-kal kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, így az ezekre való áttéréssel nagyfokú ártalomcsökkentés érhető el, bár arra vonatkozó hosszútávú kutatási eredmények nem állnak rendelkezésre, hogy a károsanyag-kibocsátás csökkenése egyenes arányban állna a megbetegedések kockázatának csökkenésével.
Ilyen füstmentes technológia például a dohánymentes nikotinpárna, a nikotintartalmú folyadék elektronikus hevítésén alapuló e-cigaretta vagy a dohányhevítéses technológia. Ezen alternatívákat illetően is fontos az alapos tájékozódás, hiszen az említett technológiák sem kockázatmentesek, mivel tartalmaznak többek között nikotint, ami addiktív hatású, valamint megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást, és jelenleg még a hosszú távú hatásaik sem ismertek. Fontos tudni, hogy ezek nem leszoktató eszközök, mint azt sokan tévesen hiszik. Céljuk a le nem szokó dohányosok számára elérhető ártalomcsökkentés, ahogy a brit állami egészségügyi hatóság (PHE) rámutatott egy tavaly márciusi közleményében.
A környezeti ártalmakat pedig leginkább úgy csökkenthetjük, ha odafigyelünk a mindennapi tevékenységeinkre, szokásainkra; kevesebb húst és tejterméket, valamint több zöldséget, gyümölcsöt fogyasztunk; vásárlásnál előnyben részesítjük a helyi árukat. A fogyasztói igények megváltozásával az ártalmakat jelentősen csökkenthetjük, mely a szervezetünkre és a környezetünkre is pozitívan fog hatni, és az ártalomcsökkentés útján minden apró lépés számít. A dohányzást illetően azonban a legjobb, ha egyáltalán nem fogyasztunk a dohány-és/vagy nikotintartalmú termékeket, hiszen csak így kerülhetők el 100%-ban a dohányzás okozta ártalmak.
