Április 10. Mit is rejt ez a dátum? Ha 11. lenne, akkor szinte mindenki egyből tudná, hogy ez a költészet napja és József Attila születésének évfordulója. De nem 11., hanem 10. a kérdés. Ezt a napot 1993 óta tartjuk számon Magyarországon. Annyiban közös a költészet napjával, hogy szintén egy születési dátumhoz köthető: ezen a napon született dr. Dollinger Gyula. Ő volt az a sebész, ortopéd szakorvos, aki 1902-ben megalapította az Országos Rákbizottságot. Mondhatni ő volt a hazai rákkutatás úttörője.
Április 10. tehát a Rákellenes Világnap. Egy nap, amikor nagyobb fókuszt kap a rákbetegség és az ellene vívott harc. A téma fontossága miatt mindenki megszólítva érezheti magát, hogy kivegye a részét a küzdelemből és a felelősségvállalásból, mivel társadalmi és egyéni szinten is jelen lévő problémáról van szó.
Ha egyéni szinten odafigyelünk magunkra, akkor azzal közösségi szinten is jót teszünk. Ha környezettudatosan, egészségesen élünk, akkor csökkenthetjük a megbetegedések kockázatát. Például az megvan, hogy a grillezés milyen veszélyes tevékenység? A probléma gyökere a füst.
Amikor a zsír, a szaft, esetleg az olaj elég a parázson, akkor policiklusos aromás szénhidrogének keletkeznek (PAH), amik a füsttel magasba emelkednek és lerakódnak az ételen. Az ilyen szénhidrogének nagy mennyiségű felvétele növeli a rákhoz vezető bélelváltozások és a légzőszervi megbetegedések kialakulásának kockázatát. (via index)
Vannak más területek, ahol a füst okozta megbetegedések egyértelműen kimutathatók.
Ilyen például az autók által kibocsájtott kipufogógáz, vagy a dohányfüst. Lehet, hogy nem minden daganatos megbetegedésért a dohányzás vonható felelősségre, az viszont tudományosan igazolt, hogy a cigarettafüstben található káros vegyületek a dohányzáshoz köthető megbetegedések elsődleges okozói. A probléma legfőbb forrása az égés során keletkező anyagok, amik füst formájában jutnak be az emberi szervezetbe. De nem csak a dohányos szervezetébe jutnak be az olyan vegyületek, mint a cianid, az ólom, a formaldehid, hogy csak néhányat említsünk. Mivel a füst a levegőben terjed, így a passzív dohányosok is ki vannak téve a veszélynek.
Érdemes tehát kerülni a “füstölést”. A legjobb, ha alapból nem is dohányzik az ember, vagyis, ha rá sem szokik. Ha ez már megtörtént, akkor törekedni kell arra, hogy mihamarabb megszabaduljon ettől a káros szokásától. Azok számára, akik valamilyen okból nem szoknak le, de dolgozik bennük a változtatni akarás, több, a cigarettánál kevésbé káros technológia áll rendelkezésre.
Ma már számos különböző füstmentes technológia létezik, melyek hatása teljesen eltérő. A hasonló elven működő technológiákon belül is óriási különbségek vannak. Füstmentes kategóriába tartozik például az e-cigaretta, a nikotinsóval működő vagy a hevítéses technológia. Előbbi kettő dohány helyett nikotintartalmú folyadék, illetve nikotinsó felhasználásával állít elő nikotinpárát, míg a dohány-hevítéses technológia olyan hőmérsékletre hevíti a dohányt, amely már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még ne történjen égés, és így füst se képződjön. Közös bennük, hogy égés és füst nélkül működnek, így amellett, hogy kevesebb toxikus anyagot szabadíthatnak fel működésük során, nem csak maguk a használók, de a környezetükben tartózkodók is kevesebb mérgező anyagnak lehetnek kitéve, mint a cigarettafüst esetében
Ahogy a grillezés esetében is nehezen elkerülhető a füstölés, így a káros anyagokkal való érintkezés, úgy a dohányzás ártalmait is kizárólag csak úgy kerülhetjük el, ha egyáltalán nem fogyasztunk dohány- és nikotintartalmú terméket.
