A túlhalászat nemcsak a tengeri élővilágot, hanem a Földet is veszélyezteti. Túlhalászatnak nevezzük azt a jelenséget, mely során a halak kifogása gyorsabb ütemben történik, mint amilyen mértékben a fajok, állományok „feltölthetik” a kihalászott mennyiséget. A jelenség az 1800-as években is megfigyelhető volt, és mind a mai napig jelen van, a halállományok mennyisége pedig folyamatosan csökken.
A Nature Communications című folyóirat publikációja szerint a modern nagyüzemi halászatban évente több mint 32 millió tonna halat fognak ki. Az aggodalomra okot adó jelenség nemcsak a tengeri élővilágot, hanem a Földet is veszélyezteti, így súlyos és globális probléma. A túlhalászat hatására megváltozik a tenger ökoszisztémája, a halászhajók füstöt és káros anyagokat bocsátanak ki, melyek jelentős környezetkárosító hatással bírnak. Mindemellett a hajócsavar által keltett zajok befolyásolhatják a tengeri élővilágot, illetve a hajók a víz szennyezettségét – például az olajjal – jelentősen növelik. De veszélyezteti a víz tisztaságát és élővilágát a halászat során keletkező műanyag hulladék, a szemét, a vízi járművek leszakadt roncsai, vagy akár a dohányzó halászok, akik a cigarettacsikket a tengerbe dobják.
Az ártalmak csökkentése közös érdekünk
Önmagunk és környezetünk védelme kiemelten fontos, így a víz- és talajvédelem is; gondoljunk csak azokra a műanyag hulladékokra (palackok, halászhálók), melyek a tengerbe kerülnek és negatív hatással vannak a tengeri élővilágra (is). A cigarettacsikkek lebomlása akár 15 évig eltarthat, ezért is fontos, hogy törekedjünk a környezetkárosító hatások megfékezésére. Például a hulladékot gyűjtsük szelektíven, a cigarettacsikket pedig a hamutartóba vagy a kukába dobjuk. Kíméljük meg a bolygónkat és magunkat a káros anyagoktól, ugyanis ha nem gyorsítjuk meg a cselekvés folyamatát, 10 év múlva az óceánokban lévő cigarettacsikkek száma meghaladhatja a vízben élő halak mennyiségét.
A tengeri élővilág megóvása mellett az egészségünk megőrzése is kiemelten fontos. A cigarettázás tekintetében a környezetünk és önmagunk védelme érdekében úgy tehetjük a legtöbbet, ha egyáltalán nem dohányzunk, ha pedig már dohányzunk, minél előbbi szokjunk le. A Földön jelenleg több mint 1 milliárdan, hazánkban pedig több mint 2 millióan dohányoznak, de a cigaretta ártalmainak a kifújt füst által ennél sokkal többen ki vannak téve. Mindezek azt mutatják, hogy a dohányzás globális társadalmi probléma.
Azoknak a felnőtt dohányosoknak, akik valamilyen okból nem szoknak le, lehetőségük van arra, hogy tájékozódjanak a füstmentes alternatívákról, melyek égés- és füst nélkül működnek, illetve használatuk során nem keletkezik hamu sem. Így nemcsak önmagukat, hanem környezetüket is megvédhetik az ártalmak egy részétől, és csökkenthetik a dohányzáshoz köthető megbetegedések kockázatát. Ugyanis a cigaretta égése során keletkező füstben több mint hétezer ezer vegyi anyag lelhető fel, amelyek közül már 93-ról megállapította az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA), hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.
A füstmentes technológiákat illetően is fontos, hogy hiteles forrásból tájékozódjunk. A füstmentes alternatíváknak több fajtája létezik. Ilyen például a nikotinpárna, amelyből van dohányt nem tartalmazó és dohánytartalmú is, a nikotintartalmú folyadék elektronikus hevítésén alapuló e-cigaretta, vagy a dohányhevítéses technológia. Ugyanakkor ezek sem kockázatmentesek, mivel tartalmaznak például nikotint, mely függőséget okoz, és egyéb negatív hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást is, továbbá fejfájást, szédülést okozhat. Fontos azt is megjegyezni, hogy ezek nem leszoktató eszközök, mint azt sokan tévesen hiszik. Céljuk az ártalomcsökkentés, ahogy a brit állami egészségügyi hatóság (PHE) rámutatott egy tavalyi márciusi közleményében. Ezen technológiák hosszú távú hatásai még nem ismertek, de az égés nélküli technológiák előrelépést jelentenek az ártalomcsökkentés útján a hagyományos cigarettákhoz képest azon felnőtt dohányzók számára is, akik valamiért nem szoknak le, hiszen ezekkel a technológiákkal különböző mértékben, de csökkenthetőek a dohányzás ártalmai.
A túlhalászás jelenségéhez hasonló globális probléma a dohányzás is, hiszen cigarettázás közben káros anyagok kerülnek a levegőbe, melyeket belélegzünk, illetve a csikk a vízbe kerülve akár évtizedeken keresztül is szennyezi azt. A cigarettacsikkek elkülönített gyűjtése is hasonlóan fontos, mint a hétköznapi életben egyre többeknek természetessé váló szelektív hulladékgyűjtés, hiszen így segíthetjük elő a víz és a talaj védelmét is. A túlhalászás veszélyezteti a tengeri élővilágot, a halászhajók, flották pedig szennyezik a vizet és a környezetet, így közös érdekünk, hogy csökkentsük az ártalmakat. Míg a halászat esetén a természeti erőforrások átgondolt felhasználása és a halászati szabályok betartása jelenthet megoldást, addig a dohányzás okozta ártalmak visszaszorításának egyetlen és legjobb megoldása az, ha egyáltalán nem fogyasztunk dohány- és nikotin tartalmú termékeket.
