A fürtös paradicsom nevét mindenki ismeri, gyakran vásároljuk, szeretjük a frissessége, zamatos íze miatt. De pontosan miért is lett fürtös a fürtös paradicsom? Honnan kapta a nevét, honnan származik?
Bevezetésképp: a paradicsomoknak több száz fajtája van, a boltokba ezek közül nagyon kevés jut el. Számos nemesítés és kísérletezés történik egy-egy növényfajta esetében, amíg sikerül egy specifikus célnak megfelelő növényt termeszteni. Például meg lehet oldani, hogy egy paradicsom szabályozott körülmények között szó szerint egész évben, még télen is teremjen - csak sajnos ezzel jár, hogy kevésbé lesz ízletes.
Hollandiában - leginkább a német piac igényeit figyelem előtt tartva - a hetvenes, nyolcvanas években kifejlesztettek és elterjesztettek egy paradicsomfajtát, ami kemény, sokáig eltartható, és egész évben terem. Csak sajnos mint azt fent említettük, ezt a paradicsom íze bánta leginkább, mert inkább vizes volt, mint ízletes. Az ízetlen paradicsom hódítása hamar bukórepülésbe kezdett, mivel a németek nehezményezték az ízetlen paradicsomot, és a pénztárcájukkal szavazva egyszerűen nem vásárolták meg az. Így a termelők és kutatók elő kellett rukkoljanak egy olyan változattal, ami ízesebb volt.
De pusztán az, hogy létrehoztak egy ilyet, nem volt elég. Szemmel látható különbséget kellett tegyenek a régi és az új paradicsom között, mivel az emberek fejében a "sima" szép, piros paradicsom elkezdett összeforrni az ízetlenséggel. Első ránézésre megkülönböztethetővé kellett tenni az új "márkát". Ez lett a fürtös paradicsom, ami azért lett fürtös, hogy egyértelműen lássa a vevő, hogy ez a paradicsom jobb, mint a másik. Pusztán marketing szempontból lett a fürtös fürtös, hogy lássák, igen, ez jobb.
Rácz Árpád, a SPAR zöldség-gyümölcsszakértőjének tanácsa
Teljesen természetes számunkra, hogy az év bármely napján tudunk paradicsomot venni a boltokban. Nem úgy, a paradicsomnak, mely trópusi eredetű, tehát csak az év egy részén érzi jól magát nálunk. Az erős Európai keresletet, csak a legfejlettebb technológiával lehet kielégíteni (a holland kertészek ebben az élen járnak), ehhez pedig új nemesítésű, nagy hozamú fajták kellenek.
A paradicsom mindig „fürtökben” termi a bogyóit, és ezek a bogyók „fentről – lefelé” érnek, pirosodnak be, folyamatos szedést, óriási kézimunka igényt támasztva. A modern, számítógép-vezérelt termesztő berendezésekben, lehetséges a fürtök egyidejű érlelése és szedése. A fürtös paradicsom jobban bírja a szállítást, tárolást és a boltok pultjain is tovább frissen tartható, de jól meg kell választani a szedés pillanatát!
A jellegzetes íz és illatélményt, a harmonikus sav – cukor arány és az utóbbihoz kötődő illóolajok adják. Ha hűtőben tároljuk, elveszíti legjobb tulajdonságait, mi pedig csak egy piros, jégkása-gömböt fogunk majszolni. A Nagyi kertjében leszakított, „napérlelte, igazi paradicsom” azért olyan finom, mert a legérettebbet választjuk, és annál frissebbet, nem is lehetne kóstolni.
