A vízenergia, a napenergia és a szélenergia a megújuló energiaforrások közé tartoznak, és sokat segítenek a mindennapi életben, hogy kevésbé terheljük bolygónkat. De mi történik velük, ha megújuló energiaforrások hasznosításához szükséges eszközök elérték az üzemidejük végét? Hogyan lehet ezeket a hasznos technológiákat környezetkímélő módon kivonni a rendszerből úgy, hogy közben ne okozzunk vele kárt?
A témával kapcsolatos híradások megdöbbentő képsorozatain látszik, hogy az Egyesült Államokban az üzemidejük lejárta után a szélerőművek leszerelt lapátjait hogyan semmisítik meg. Mivel a szélerőmű üvegszálas lapátjait hurrikánokra szabták, ezért nagyon nehéz azokat kisebb darabokra összevágni, újrahasznosítani vagy újra feldolgozni.
A szélturbina lapátok hosszabbak, mint egy Boeing 747-es szárnya, ezért először három részre vágják, hogy a hulladéklerakókba történő szállításuk megoldható legyen, majd egy hatalmas gödörbe helyezik, és egyszerűen eltemetik azokat.
Európában az üvegszál tartalmú alkatrészek ilyen megsemmisítését jogszabály tiltja, ezért inkább elégetik a lapátokat. Amivel viszont az a baj, hogy ez az eljárás szintén nem nevezhető környezetbarát megoldásnak, hiszen az égéssel és a füsttel szennyező anyagok kerülnek a légkörbe (miközben fűtőértékük gyakorlatilag nulla). Vagyis az elhasználódott szélerőművek leszerelése és megsemmisítése környezeti problémákat generál.
A turbina alkatrészeinek kilencven százaléka újrahasznosítható vagy értékesíthető, viszont a szén- és üvegszálas, epoxigyanták és más kompozit anyagokból készült, űrhajó alkatrészhez nagyon hasonló anyagú lapátokkal egészen más a helyzet. Mivel az európai szélerőművek első nagy generációja hamarosan életciklusának végéhez érkezik, ezért várhatóan öt éven belül 14 000 elhasználódott turbinalapát fog majd forogni a fejünk felett.
Úgy tűnik, az Egyesült Államokban sem jobb a helyzet. Bár a turbina nagy részét újrahasznosíthatják – például egy másik szélerőmű parkban élhetnek második életet –, a kutatók becslése szerint a tengeren túlon a következő 20 évben több mint 720 000 tonna turbinalapát fog majd elöregedni.
A pánik és a hulladékprobléma forrása az amerikaiak szerint az, hogy a turbinalapátok újrahasznosítása meglehetősen drága, így marad a fent bemutatott, kicsit sem környezetbarát eljárás a hulladék kezelésére.
Lehet, hogy a szélerőművek lapátjainak környezetkímélő újrfelhasználására még nincs általánosan elfogadott megoldás az Egyesült Államokban sem, de van más terület, ahol szintén szükséges az ártalomcsökkentés. A dohányzás, csak úgy, mint a turbina- és műanyaghulladék keletkezése, globális probléma, amely így vagy úgy, de mindenkit érint. Az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatalának (FDA) vizsgálati adatai alapján tudjuk, hogy a cigaretta égése során keletkező füstben lévő ezernyi káros vegyi anyag közül 93 bizonyítottan káros vagy potenciálisan káros az egészségre.
Épp ezért a legjobb az, ha egyáltalán nem dohányzunk, így óvhatjuk legjobban a saját és környezetünk egészségét. Ha már dohányzunk, akkor pedig törekedni kell a mihamarabbi leszokásra, hiszen ezzel csökken a dohányzáshoz köthető megbetegedések kockázata.
A tudomány és a technológia fejlődésének köszönhetően napjainkban már léteznek különböző füstmentes technológiák azon felnőtt dohányosok számára, akik valamilyen okból nem szoknak le. Persze ezek sem kockázatmentesek, hisz tartalmaznak például nikotint, ami erősen addiktív hatású és többek között megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást is, illetve ezen technológiák hosszú távú hatása sem ismert jelenleg. Azonban ezen alternatív technológiák használata esetén a kutatások szerint a káros és potenciálisan káros anyagok közül lényegesen kevesebb szabadulhat fel, mint cigarettázás során. A környezetre gyakorolt káros hatásuk is kisebb lehet, mivel bizonyos technológiák használata során egyáltalán nem keletkezik csikk, másrészről pedig vannak olyan technológiák is, ahol a csikk olyan anyagból és olyan eljárással készül, amely kevésbé terheli a környezetet, de számos elektronikus eszköz újrahasznosítására is lehetőség van már, ami jobb, mint elásni azokat. De szerencsére a turbinalapátok élete sem minden esetben így ér véget, hiszen az évtizedek óta szélenergia-termeléssel foglalkozó országok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a turbinalapátok újrahasznosítása is.
A hírek szerint egy amerikai cég mégis megtalálta a módját a lapátok újrahasznosításának: csokoládé pasztilla méretű pelletet őrölnek a hulladék lapátokból és az így keletkezett anyagokat burkolóanyagként vagy csövek és raklapok gyártásához használják majd fel. Az első feldolgozóüzem Texas központjában már meg is nyitotta kapuit.
Európa már előrébb jár az újrahasznosításban: a szélenergia hulladékainak hasznosítása a cementipar számára nagyon gyümölcsöző, mert a cement előállításához szükséges alapanyagok nagy része helyettesíthető a lapátok gyártásához használt kompozit-üvegszálas anyagokkal. Egyes feltevések szerint még a károsanyag-kibocsátás is kisebb lesz majd az előállítás során. A dohányzás a turbina- és műanyaghulladékhoz hasonló globális probléma, amely így vagy úgy, de mindenkit érint.
A szélerőművekről nem kell lemondanunk, de az elhasznált alkatrészek újrahasznosítására megoldást kell találni környezetünk megóvása érdekében. A dohányzás okozta ártalmakat pedig úgy lehet a leghatékonyabban csökkenteni, ha egyáltalán nem fogyasztunk dohány- és nikotintartalmú termékeket, azaz a leghatékonyabb továbbra is az, ha nem kezdünk el dohányozni, illetve dohányzás esetén minél hamarabb leszokunk róla.
