A pénz, mint fizetőeszköz születése hosszú idővel ezelőttre nyúlik vissza. Elég, ha visszagondolunk arra, hogy a Bibliában is 30 ezüstért árulta el Júdás Jézust. Európában a Római Birodalom térhódításának köszönhető terjedt el a pénz használata. Időközben voltak inflációk, új pénznemeket vezettek be, az érmék után megjelent a papírra nyomott pénz, és napjainkra digitális formát öltött. Sőt, lettek olyan független pénzeszközök, amik csak a virtuális térben léteznek, mint például a Bitcoin.
A pénz életünk szerves része, hiszen pénzzel válthatjuk meg minden napi szükségletünket, legyen szó élelemről, ruháról vagy akár a lakhatásunk költségeiről.
Ezért is fontos, hogy minél könnyebb és gyorsabb legyen a pénzeszköz átadási-átvételi folyamata. Míg évekkel korábban az volt hírértékű, ha valahol lehetett kártyával fizetni, ma már inkább az okoz nehézséget, ha kiderül, hogy valahol nem lehet. A készpénzt felváltotta a bankkártya, amit ma már elég odatartani a terminálhoz, hogy megtörténjen a fizetés. Ez több szempontból is hasznos újítás, hisz nem kell a pénz számolgatásával, a visszajáróval bajlódni, ráadásul a baktériumoktól és szennyeződésekkel teli papír és fém fizetőeszközök oda-vissza adogatásának mellőzése miatt ez higiénikusabb módszer. Sőt, a technológia fejlődése lehetővé teszi, hogy a telefonunkkal vagy egyéb okoseszközzel is fizessünk. Elmondható, hogy az érintésmentes technológia már annyira hozzátartozik a mindennapjainkhoz, mint az online rendelés, az e-jegyek, az elektromos autók, vagy ahogy a környezettudatos életmód, a zero waste, illetve a füst nélküli dohánytechnológiák sem ismeretlen jelenségek.
Nem is gondolnánk, hogy olyan hétköznapi tevékenyégekkel, mint a pénz fizikai cserélgetésével, vagy a dohányzással milyen ártalmaknak tehetjük ki magunkat – és másokat is. A pénzérméken lévő baktériumok vagy a cigarettázás esetében az égés során keletkező füst számos megbetegedésért tehetők felelőssé. De ahogy az érintésmentes fizetés használatával csökkentjük a lehetőségét annak hogy feleslegesen gyakran érintkezzünk különböző baktériumokkal, így a füstmentes technológiák használata is hozzásegíthet minket ahhoz, hogy kevesebb károsanyag jusson a szervezetünkbe, mint ami a cigaretta füstjében található. Ahogy a papír- és fém pénz cserélgetésének elhagyásával is kevesebb baktériumot juttatunk a kezünkön át a testünkbe, úgy az égés és a füst elhagyásával működő dohánytechnológiák segítségével is csökkenthetjük annak kockázatát, hogy ezernyi káros anyag jusson a szervezetünkbe.
Az azonnali utalás bevezetésével már terminál se kell ahhoz, hogy valahol fizetni tudjunk. Vannak olyan megoldások, amik segítségével elég egy QR-kód beolvasása, és már indul is az utalás folyamata. Ezzel tényleg kiszorulhat a készpénz a mindennapi használatból, és így kevesebb szennyeződésnek, fertőzési lehetőségnek vagyunk kitéve. És ez nem is kimondottan a COVID-19 terjedésének megfékezése miatt fontos, hisz már évtizedekkel ezelőtt is tudtuk, hogy ne fogdossuk a pénzt, hisz ki tudja hol, kinél járt előtte.
Hasonló fejlődés figyelhető meg a dohányzás terén is, ahol a dohányzás okozta ártalmaktól kell megvédeni magunkat. A legjobb védekezés továbbra is az, ha nem szokunk rá semmilyen dohánytermékre. Ha mégis dohányzunk, akkor mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy leszokjunk róla és aki erre elhatározta magát, azt minden eszközzel támogatni kell ezen törekvésében, hiszen a leszokással egyértelműen csökken a dohányzáshoz kapcsolódó megbetegedések valószínűsége, illetve a passzív dohányzás ártalmai is kiküszöbölhetők. Ha pedig erre valamilyen okból kifolyólag nem kerül sor - és csakis akkor - lehet a cigarettához képest kevésbé ártalmas eszközökhöz fordulni. Sokan azt hiszik, hogy a megbetegedések elsődleges oka a nikotin, de a tudomány mai állása szerint az égés, és az égés során keletkezett füst tehető felelőssé a legtöbb dohányzással összefüggő betegség kialakulásáért. Ha az égést ki tudjuk iktatni, ahogyan a vásárlásnál a pénz fizikai használatát, akkor máris tehetünk saját magunk és környezetünk érdekében
Napjainkban különböző technológiák állnak rendelkezésre azon felnőtt dohányosoknak, akik tájékozódás után elhatározzák, hogy – bár valamilyen okból nem szoknak le – de az ezernyi káros anyagot tartalmazó dohányfüstöt inkább száműzik az életükből, és füstmentes megoldást keresnek. Ismert például a nikotinsóval működő technológia, a nikotintartalmú folyadék elektronikus hevítésén alapuló e-cigaretta, vagy a dohány-hevítéses technológia. Mindhárom technológiában közös, hogy használatuk során nincs égés, ezért füst sem keletkezik, de az adott technológiától függően dohány-, illetve nikotinpára szabadul fel.
Az alternatív technológiák hosszú távú hatásai egyelőre nem ismertek, de rövid távon már vannak tudományos kutatások, melyekből megállapítható, hogy ezen technológiák használata során kevesebb káros anyag szabadul fel, mint a cigarettázás esetén. A brit állami egészségügyi hatóság (PHE) rámutatott, hogy a tévhitekkel ellentétben ezek nem leszokást segítő eszközök, hanem a cigarettánál kevésbé káros alternatívák azon felnőtt dohányosok számára, akik a figyelmeztetések ellenére sem hagynak fel a dohányzással. Bár ezeket a technológiákat az ártalomcsökkentés iránti igény hívta életre, ez egyáltalán nem jelenti, hogy használatuk kockázatmentes. Nikotint például ugyan úgy tartalmaznak, mint a cigaretta, így használatukkal függőség kialakulhat, megemelhetik a vérnyomást, ráadásul azt sem tudjuk, hogy hosszú távon milyen hatást gyakorolnak az emberi szervezetre.
Ahogy a jelentős történelmi háttérrel rendelkező pénz is a fejlődés, a digitalizáció útjára lépett, úgy az emberiség életében régóta jelen lévő dohányzás esetében is megjelent a modern technológia. Ahogy az érintésmentes fizetési megoldások megkönnyítik és biztonságosabbá teszik az életünket, úgy a füstmentes technológiák egy káros szokás, a cigarettázás kevésbé ártalmas alternatívái lehetnek. A legjobb persze az, ha el sem kezdjük, vagy ha ez megtörtént, teljesen abbahagyjuk a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztását.
