A Húsvét neve szinte minden magyar háztartásban egyet jelent a húsvéti sonka tradíciójával. Enélkül egyszerűen elképzelhetetlen az ünnepi asztal! A húsvéti sonka nyugodt lélekkel nevezhető tradíciónak. A jó húsvéti sonka vidéken hagyományosan a téli disznóvágás alkalmával kerül be a füstülőbe, és a böjti időszak végéig nem is fogyasztották el. Még manapság is nagyon erős a sonka "túltengése" a húsvéti menükben: az egész éves magyar sonkafogyasztás körülbelül 30-35%-a húsvétkor kerül asztalra. De hogyan válasszunk jó húsvéti sonkát? 

Milyen a jó húsvéti sonka?

Nos, olyan, hogy húsvéti sonka, nincsen. Mármint kizárólagos értelemben, ugyanis ilyenkor rengeteg szezonális termék kapható, amit az ünnepi időszak során forgalmaznak az üzletek. A húsvéti sonka ennél fogva bizony nagyon sokféle lehet: nyers, hőkezelt, bőr nélküli, bőrös, csontos, csont nélküli, karaj, tarja, csülök, lapocka. Ha az igazán hagyományos, tradicionális ízvilágot célozzuk meg a vásárlással., akkor mindenképp egy jó minőségű parasztsonka mellett tegyük le a voksunkat, lehet bőrrel vagy szalonnával fedett - vagy kitűnő választás még az olyan, megfelelően formázott sertéscomb, lapocka, amit pácolással, sózással és füstöléssel tartósítanak.

Hogyan válasszunk jó minőségű sonkát?

A jó minőségű füstölt sonka mindig pácérett: megvágva a színe bordó, rózsaszín, az íze pedig sós. Egy jó minőségű sonkával szemben alapvető elvárás, hogy a sonka ne legyen véraláfutásos, ahol bőr van rajta, ott pedig megfelelően legyen szőrtelenítve. Tapintásra ne legyen puha, ne engedjen levet nyomás nélkül - viszont figyeljünk az ellenkező végletre is, nehogy túl kemény, beszáradt sonkát vegyünk. A jó minőségű sonkák esetében a csomagoláson nem látszik zsír-, folyadék-, só- vagy zselékiválás.

Az olcsóbb, tömegtermékek előállítása gyorspácolással történik, míg a prémium, jó minőségű termékeké sózással. Felvágás nélkül a sonkáról kívülről nem lehet megállapítani, hogy az hagyományosan érlelt, vagy gyorspácolt termék-e. De a felvágás után már jól látszik, mindez: a hagyományos nyers sonka jellemzően sötétvörös, a gyorspácolt pedig jóval világosabb. Ha a sonka könnyen összenyomható, az annak a jele lehet, hogy túl sok páclét használtak a készítése során.

Mit tudhatunk meg a termék címkéjéről?

A címkéről tudhatjuk meg a sonka alapanyagát: milyen állatból készült a hús. Valamint innen olvasható ki a feldolgozott testtáj is (comb, lapocka), valamint, hogy mennyi színhúst tartalmaz a sonka. Ez utóbbira nagyon figyeljünk oda, mert a színhús tartalom szempontjából elég nagy ingadozások vannak a hazánkban kapható sonkák terén. Vannak 88%-os sertéscomb tartalmú sonkák, de akadnak olyanok is, amiknek a hústartalma éppen csak meghaladja az 50%-ot.

Fontos még a hőkezelés módja (nyers vagy főtt?), a és a címkéről derül ki a pácolás, füstölés módja is. A nyers sonkák esetében itt ajánlott feltüntetni azt is, hogy a termék nyersen, főzve, sütve  fogyasztható. A címke nélküli, illetve hiányos címkéjű termékek vásárlását inkább kerüljük el.

Vas Zsolt, a SPAR hússzakértőjének tanácsa

A füstölt sonka főzési idejénél vegyük figyelembe, hogy milyen súlyú a termék.
A főzőlé felforrásától számítva annyi órán át főzzük, amennyi kilós a sonka.

Lassú gyöngyöző lében főzzük, és hogy igazán szaftos maradjon, hagyjuk kihűlni a saját levében. Amennyiben másnap ebben a lében főzzük meg a tojást, ízletes csemegét tehetünk
a sonkánk mellé.

Sonkamester vagy? Tedd próbára magad, és játssz applikációnkkal, ahol megbizonyosodhatsz róla, hogy megvan-e benned a hús faktor. Persze nem tét nélkül: a játékban összesen 400 000 Ft értékű SPAR vásárlási utalvány talál gazdára, így idén sokaknak biztosan előbb jön majd a nyuszi!