Megérkezett a repülőgép-üzemanyagok új generációja?

2021. június 9. Kontent

pm_biouzemanyag1.jpgA repülőgép-üzemanyag környezetre gyakorolt káros hatása ismert: az üzemanyag égetése során szén-dioxid keletkezik, mely nemcsak az emberi szervezetre, de az állat-és növényvilágra is negatív hatással van. Viszont a tudósok zöld lehetőséget láttak a szén-dioxidban, melyet „újrafelhasználtak”, és segítségével előállítottak egy környezetkímélő(bb) üzemanyagot.

Az Oxfordi Egyetem kutatói a repülőgép-üzemanyagok új generációját hívták életre: laboratóriumi körülmények között az egyik üvegházhatású gázból, a szén-dioxidból hoztak létre sugárhajtómű-üzemanyagot. A fosszilis tüzelőanyagok (például a kőolaj vagy földgáz) égetése során a szénhidrogének szén-dioxiddá alakulnak, a folyamat során víz és energia szabadul fel. Az említett kísérlet ezt a folyamatot fordította meg, méghozzá úgy, hogy a szén-dioxidhoz egy olyan katalizátort adtak, mely vasból, mangánból és káliumból áll , melyhez aztán hidrogén és citromsav is került. Mindezt 350 Celsius-fokra melegítve egy kifejezetten környezetbarát üzemanyagot hoztak létre.

Ezen zöld(ebb) technológiával a szén-dioxid-szennyezés- és kibocsátás mértéke csökkenhet, hiszen annak „újrafelhasználása”, átalakítása kevésbé károsítja a környezetet, és fenntarthatóbb, mint a hagyományos üzemanyagok. Emellett az oxfordi kutatók további üzemanyag-alternatívákat is tesztelnek, melyek tartalmaznak például szalmát, biomasszát, étolajat.

pm_biouzemanyag2.jpgMa már tudjuk, hogy a repülés mint közlekedési forma szennyezi leginkább a környezetet. A sugárhajtású repülőgépek üzemanyaga a kerozin, melynek égetése során keletkező füst a légkörbe jut, és szennyezi azt, mint ahogy a többi égéssel és füsttel járó tevékenység az autózástól a dohányzásig. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) előrejelzése szerint 2050-re a globális légi közlekedés és a hajózás együttesen teszi majd ki a globális szén-dioxid-kibocsátás majdnem 40 százalékát.

Ezért az üvegházhatású gázok, így a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, a klímaváltozás megfékezése közös ügyünk, akárcsak az autók által kibocsátott káros anyagok, vagy a dohányzás során keletkező füst csökkentése is. Ezek mind-mind társadalmi jelentőségű kérdések, amely mindenkit érintenek, autósokat és gyalogosokat, illetve a  dohányzókat és a nem dohányzókat egyaránt. Jelenleg több mint egymilliárd ember dohányzik a Földön, és az előrejelzések szerint ez a szám a közeljövőben sem változik számottevően. Ma már tudjuk, hogy a dohányzás számos betegség kialakulásáért felel. Sokan a nikotint tartják felelősnek a dohányzáshoz köthető megbetegedések kialakulásáért, de a tudomány mai állása szerint az égés során keletkező füst és kátrány felelős elsősorban a dohányzással kapcsolatos megbetegedésekért.

A cigaretta égése során keletkező füstben közel 7000 káros vegyület van, ezek közül 93-ról megállapította az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA), hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.

Önmagunk és környezetünk érdekében a legjobb, ha el sem kezdünk dohányozni, ha pedig már dohányzunk, törekedni kell a minél előbbi leszokásra, hiszen tudjuk, hogy hosszú távon csak így csökkenthetőek a lehető legnagyobb mértékben a dohányzás ártalmai. Erős akarattal, elhatározással és környezetünk támogatásával könnyebbé válhat a leszokás folyamata, és ezzel egyidejűleg bizonyítottan csökken a dohányzáshoz köthető megbetegedések kockázata is.

Sokan azonban minden ismert egészségügyi kockázat ellenére sem szoknak le. Számukra ma már rendelkezésre állnak olyan égés és füst nélkül működő technológiák, melyek alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járnak, mint a hagyományos dohánytermékek, így a dohányzót és annak környezetét is kevesebb ártalomnak tehetik ki. A tévhitekkel ellentétben ezek nem leszoktató eszközök, de előrelépést jelenthetnek azon a felnőtt dohányosok számára, akik valamiért nem szoknak le a dohányzásról.

Vannak olyan égés nélkül működő füstmentes alternatívák, amelyek a cigarettánál akár 70-95%-kal kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, így az ezekre való áttéréssel nagyfokú ártalomcsökkentés érhető el, bár arra vonatkozó hosszú távú kutatási eredmények nem állnak rendelkezésre, hogy a károsanyag-kibocsátás csökkenése egyenes arányban állna a megbetegedések kockázatának csökkenésével.

Ilyen füstmentes technológia például a dohánymentes nikotinpárna, vagy a nikotintartalmú folyadék elektronikus hevítésén alapuló e-cigaretta, vagy a dohányhevítéses technológia. Közös bennük, hogy égés és füst nélkül működnek, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ezen technológiák sem kockázatmentesek, ugyanis tartalmaznak például nikotint, amely függőséget okoz, valamint megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást, és a hosszú távú hatásuk sem ismert.  

Láthatjuk, hogy a tudomány és technológia fejlődésének köszönhetően laboratóriumi körülmények között megérkezett a repülőgép-üzemanyagok új generációja, ugyanakkor további tesztelésekre van szükség annak érdekében, hogy az előállított üzemanyag még hatékonyabban kímélje a környezetet, így csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását, valamint segítse a fenntartható fejlődést. Az égés nélküli dohánytechnológiák előrelépést jelentenek az ártalomcsökkentés útján a hagyományos cigarettákhoz képest azon felnőtt dohányzók számára is, akik valamiért nem szoknak le, hiszen ezekkel a technológiákkal különböző mértékben, de csökkenthetőek a dohányzás ártalmai.

Ugyanakkor továbbra is egyetlen jó megoldás van:  ha egyáltalán nem fogyasztunk dohány-és nikotintartalmú termékeket, mivel teljes mértékben csakis akkor védhetjük meg magunkat és környezetünket az ártalmaktól, ha nem dohányzunk.

süti beállítások módosítása