Itt az ősz, itt a szőlő ideje - kevés finomabb süteményt lehet összehozni ilyenkor, mint a szőlős pite! Ráadásul egyáltalán nem bonyolult elkészíteni, és garantált a sikere. Lássunk is hozzá!
Mire lesz szükségünk?
A tésztához: 30 dkg finomliszt, 15 dkg vaj, 10 dkg barnacukor, 2 evőkanál tejföl, 2 nagyobb tojás, 1 teáskanál sütőpor, egy nagyobb csipet só.
A töltelékhez: 20 dkg fehér szőlő, 20 dkg vörös szőlő (minél édesebb fajta, annál jobb), 10 dkg cukor, 1 evőkanál vaníliás cukor, 2 kávéskanál őrölt fahéj, 2 evőkanál étkezési keményítő, 4 evőkanál zsemlemorzsa.
Hogyan fogjunk hozzá?
A tészta hozzávalóit egy nagy tálban gyúrjuk egybe - kivéve az egyik tojást, mivel az majd a végén kell, lekenni a tésztát - csomagoljuk fóliába, és negyven percet hagyjuk pihenni a hűtőben. Ezalatt elkészítjük a tölteléket: A szőlőt megmossuk, csepegtetjük, majd szemezzük. A nagyobb szemeket vágjuk ketté, és szedjük mi a magjait. A végén a kész szőlőszemeket megszórjuk a cukorral, a vaníliás cukorral, fahéjjal és a keményítővel, majd alaposan elkeverjük. Sokáig ne hagyjuk állni, mert akkor levet ereszt, ami eláztathatja a tésztát.
Vegyük ki a tésztát, osszuk két részre, majd formázzunk belőle cipókat, amiket alaposan belisztezett felületen nyújtsuk akkorára, amekkora tepsivel dolgozni fogunk. A két lap legyen egyforma lehetőleg! A tepsit béleljük ki sütőpapírral (a tepsi peremére is jusson egy kevés lehetőleg a papírból), majd a tésztát tegyük bele, szórjuk meg a zsemlemorzsával, kanalazzuk rá a szőlős tölteléket, és egyengessük el. A tetejére tegyük rá a másik tésztalapot, majd villával szurkáljuk meg a pite tetejét. Verjük fel az utolsó tojást, és kenjük meg vele a sütemény tetejét. Előmelegített sütőben süssük 35-40 percig, amíg aranybarna nem lesz. Pihentessük 30 percet sütés után, majd felszeletelhejtük. Porcukorral szórva tálaljuk.
Rácz Árpád, a SPAR zöldség-gyümölcsszakértőjének tanácsa
A kánikulák elmúltával, görögdinnye helyett legszívesebben szőlőt nassolok. Kedvelem a nagy, laza fürtöket, kemény, húsos bogyókat, illatos kevés magvú fajtákat. A sárga szemű, muskotályos ízűek a legjobbak! Kóstolják meg a Pölöskei muskotályt! Hedonistáknak friss kaláccsal ajánlom.
A sötét fajták közül, nekem nagyon ízlik, egy szinte fekete csemegeszőlő, a Néró. Van aki esküszik a „saszlára” (Chasselas – fehér vagy piros) de nekem az a véleményem, hogy ez inkább egy borszőlő és mint ilyen mustként, vagy murciként élvezhetőbb. A friss mustot lefagyasztva, még a karácsonyi asztal különlegessége is lehet!